Másnap Shuheijel kiválasztottuk a szállodát, nézegettünk
programokat, amiket érdemes lenne csinálni és a főbb nevezetességeknek is
utánanéztünk. Egész jól elszórakoztunk és kedves is volt velem. Sőt, a
nyaralásig eltelt idő alatt végig kedves volt, el sem akartam hinni, hogy talán
visszakapom a régi Shuheijem. Utolsó este otthon még összepakolni is segített
nekem, lelkesen hordta a ruhákat és az egyéb pipere cuccokat mind magának, mind
nekem. Viszont ő még ilyenkorra sem hagyja abba a munkát, így amint végeztünk a
bepakolással, átvonult a dolgozószobájába még egy kicsit. Én elmentem
megfürdeni addig és mivel egy ideje már nem hallottam Chanyeol felől, gondoltam
írok neki.
Byun Baekhyun
Hiányzik, hogy nem
keresel. 😡 Hogy vagy? Találtál munkát?
Holnap indulok Tunéziába, kívánj szerencsés földet érést.
A válasz szinte rögtön érkezett, mintha csak a telefonja
felett ült volna, arra várva, hogy mikor írok neki.
Park Chanyeol
Ne haragudj, Baekkie.
Elfoglalt voltam. Igen, azt hiszem. 😊 Még tart a próbahetem,
de úgy érzem, megkapom majd a munkát. 😃 Már holnap mész is?
Remélem minden rendben fog menni a repülés során és várlak vissza nagyon. 😁
Byun Baekhyun
Milyen munka? Biztosan
megkapod, ügyes vagy te. 😉 Igen, örülök neki,
hogy indulunk. Képzeld! Jelentkezni fogok egyetemre.*-*
Park Chanyeol
Ugyanolyan titkár
munka, mint ami a férjednél volt. Milyen egyetemre? Milyen szakra?
Byun Baekhyun
Annyira sajnálom
tényleg, még mindig, hogy miattam kirúgott. 😑 Tanári szakra szeretnék
jelentkezni. 😃 Meg szeretném próbálni a szöuli egyetemet, de
ha nem jön össze, akkor sem török majd annyira darabokra. Plusz, szeretnék
részmunka idős állást is vállalni, ezért arra gondoltam, nem-e lenne kedved
eljönni velem majd valamit keresni?
Park Chanyeol
Baek, nem a te hibád,
hogy a férjed meg van őrülve. 😀 Örülök neki, hogy elhatároztad magad. Naná,
nagyon szívesen elmegyek veled. 😏 De most menj, nem
tartalak fel. Biztos fáradt vagy és nem lenne szerencsés fáradtan utazásnak
nekiindulni. 😊 Vigyázz magadra. 😗
Byun Baekhyun
Igenis, főnök! 😀
Álmodj szépeket, Chan.
Letettem a mellettem lévő éjjeli szekrényemre a telefonom,
végül nem bírtam megvárni, hogy Shuhei is bejöjjön, az álmosság olyan nagy
erővel tört rám.
Legkedvesebb álmomból az ébresztőórám hangos üvöltése
ébresztett fel, jelezvén, hogy ideje lenne kelni, ha nem szeretnénk lekésni a
repülőgépünket. Nagyon korán volt, az óra éppen csak ütötte a hajnali négyet, de
fél nyolckor indul a repülőnk. Shuheit nem felébresztve próbáltam meg kiosonni
a szobából, hogy az útra szendvicseket csináljak magunknak, ám ez az akcióm nem
járt túl sok sikerrel. Nyomtam egy puszit az arcára bocsánatkérés gyanánt, majd
kimentem a konyhába. Nem tudom mennyi szendvicsre lesz szükségünk, ezért
készítettem egy jó párat belőle. Szerencsére nem sok dolgot hagytunk reggelre
pakolni, ezért az ételt leszámítva szinte semmit nem kellett előkészíteni.
Mire visszaértem a szobába, már Shuhei is bőven ébren volt,
éppen öltözködött.
- Főztem kávét, gondolom szükséged lesz rá.
- Köszönöm, bébi. – Nyomott egy puszit a hajamra, majd
lement a konyhába. Én is gyorsan magamra kaptam a ruháimat, arcot mostam és
fogat, majd indulásra készen robogtam le a nappaliba.
- A bőröndöket majd lehozod?
- Természetesen. Már a taxit is elintéztem, menj addig ki.
Shuhei utasításait követve összecsomagoltam a táskába a
kajákat, majd kimentem a házunk elé és vártam a taxit. Mire a férjem minden
csomagunkat lehordta, a kocsi is megérkezett. A repülőtérre érve minden
szükséges ellenőrzésen átmentünk, becsekkoltunk, én pedig alig vártam, hogy
végre tovább alhassak. Elfoglaltuk a helyünket, próbáltam magam kényelembe
helyezni, mikor éreztem a zsebemben a telefonom rezgését.
Park Chanyeol
Jó utat, Baek. 💕
Írj, amint megérkeztél.
Mosolyogva csúsztattam vissza a helyére a telefonom, majd
ténylegesen elaludtam a repülőn. Mire ismét észhez tértem már Isztambulban
voltunk, ami az átszállási pontunk volt. Egész sokat aludtam, sőt, rengeteget,
tizenegy és fél órás az út Szöulból Isztambulba. Kényelmesen át tudtunk
szállni, volt addig három óra húsz perc. Végül, kicsivel több, mint három óra
múlva végre földet értünk Tuniszban, amit már egyáltalán nem bántam. Túl sok a
tizennyolc óra utazás.
Elfoglaltuk a hotelszobánkat, ahonnan gyönyörű kilátás nyílt
a tengerpartra. Bézs színű falai voltak, közepén egy óriási franciaággyal, amin
bordó volt az ágytakaró. Első benyomásra nem egy hotelszoba jutna róla eszembe,
de gyönyörű volt. Minden tárgyról üvöltött a drágaság. Hatalmas plazma tévé
volt a falon, minibár a szobában, még festmények is helyet kaptak a szobában. A
fürdőszoba óriási volt, káddal, zuhanykabinnal.
Shuhei rögtön úgy is gondolta, hogy kipróbálja, én addig
eldőltem az ágyon. Előhúztam a telefonom, kezembe vettem a kis papírt, amit a
recepción adtak, azon volt a wifi jelszó feltüntetve.
Byun Baekhyun
Megérkeztünk. 😊
A szálloda csodaszép, tengerparti kilátással. Szeretnél majd képet róla? 😀 Igaz,
még nem sokat láttam belőle, hisz itt éjszaka van. ^^”
Izgatottan küldtem el Chanyeolnak. Nem tudtam, hogy fog-e
válaszolni, de reménykedtem benne. Bár, már reggel van otthon, szóval gondolom
fent van, ha dolgozik.
Izgatottan nyitottam meg a kakaotalkom, ahogy meghallottam
az üzenetjelző hangom.
Park Chanyeol
Már kezdtem aggódni,
hogy merre lehetsz. Remélem minden oké. ^^ Biztos nagyon szép lehet. 😊
Naná, szeretném majd látni. Csinálj sok képet, de te is legyél rajtuk. A
legszebb dolognak nem szabad lemaradni róla. 😉
Éreztem, ahogy az arcom felforrósodik Chanyeol utolsó
mondatát olvasva. Bátorkodtam lefotózni magam és el is küldtem neki.
Byun Baekhyun
Remélem megelégszel
vele. 😉 Cserébe én is szeretnék rólad egyet.
Park Chanyeol
Szerencséd van,
szabadnapos vagyok ma és van időm fotózgatni magam. 😀 És istenem, annyira
szép vagy. *-*
Eddig is zavarban voltam, de most végképp.
Byun Baekhyun
Lustálkodsz az ágyban? 😀 Jól nézel ki, Chan. 😊
Park Chanyeol
Szívesebben
lustálkodnék melletted, de ez lehetetlen sajnos. 😡
Ebben a pillanatban jött be Shuhei, én pedig
villámgyorsasággal zártam le a telefonom, nehogy észrevegye kivel cseverészek
éppen. Példáját követve én is elmentem fürdeni, de vittem a telefont is, onnan
válaszoltam vissza Chanyeolnak.
Byun Baekhyun
Ne haragudj Chan,
mennem kell. Épp fürdéshez készülök, aztán alszom, mert korán kelünk holnap.
Már, ha sikerül majd elaludnom. Fránya időeltolódás. 😀
Legyen szép napod, élvezd ki, hogy nem kell dolgoznod.
Park Chanyeol
Baekkie, ne mondj
nekem ilyeneket, hogy fürdeni készülsz éppen, mert túlságosan élénk a
fantáziám, még a végén merészkedek rólad fantáziálni. 😏
Byun Baekhyun
Park Chanyeol! A
perverz mindened! 😈
Park Chanyeol
Te kezdted Angyalka! 😉 Először azzal a képpel, utána, hogy fürdeni mész. Ne haragudj rám, hogy
kicsit beindult a fantáziám.
Kikerekedett szemekkel néztem az üzenetét, percekig azt sem
tudtam mit válaszoljak neki. Időközben már beleereszkedtem a jó meleg vízbe,
elnyúltam benne, ami csodálatos érzés volt.
Byun Baekhyun
Perverz vagy Chan, még
mindig. Holnap beszélünk. 😀 Vigyázz magadra.
Park Chanyeol
Te is, Baek. 😀
Letéve a telefonom a ruháimra nyújtóztattam ki magam a
vízben. Imádok fürdeni, órákig képes vagyok a fürdőkádban benne ülni és mivel
az időeltolódás elég nagy, lehet most sem jövök ki innen túl korán.
Hiába szerettem volna Chanyeolt kiűzni a fejemből, nem ment.
Valamiért a gondolataim folyamatosan felé húztak, akármi eszembe jutott,
hozzá kötöttem rögtön, ettől pedig kezdtem megijedni egy kicsit. Az világos
volt számomra már akkor, mikor leöntött kávéval, hogy ő más, de igyekszem
elkerülni, hogy máshogy kezdjek iránta érezni, mint szimpla barátság, amin
pedig ő maga sem segít az ilyen üzeneteivel.
Féltem bevallani még magamnak is, de hiányzik és igazából
tetszik, hogy próbál nekem udvarolni, vagy mi. Bár, nem tudom mit láthat
bennem, sőt, nem is biztos, hogy szeretne bármit, lehet csak szórakozik, vagy
szeretne felvidítani. Megráztam a fejem, majd az egy órás fürdés gondolatáról
letettem, megmostam az arcom, a hajam is, majd besiettem Shuheihez az ágyba, a
meleg takaró alá. Neki sem kellett több, kezét rögtön a combomra helyezte és
lágyan simogatni kezdte. Kezdtem megijedni, mert szinte semmilyen érzelmeket
nem váltott ki belőlem, ellenkezőleg, inkább undorodtam tőle. Finoman elkaptam
a kezét és arrébb helyeztem, kettőnk közé, az ágyra.
- Ne most, drága. Nincs kedvem. Fáradt vagyok. – A
derekamnál fogva húzott magához közelebb, de nekem erről is az az este jutott
eszembe, mikor Chanyeollal aludtunk így.
- Holnapra pihend ki magad. Végre kettesben tudunk eltölteni
egy kevés időt, szeretnék veled szeretkezni is. – Végigfutott rajtam a
borzongás, nem a jó értelemben.
- Megpróbálom. Aludjunk. – Leoltottam a kislámpát és arrébb
húzódva takartam be magam, majd lehunytam a szemem. Hiába próbáltam elaludni,
nem igazán ment, egyáltalán nem éreztem magam álmosnak. Shuhei azonban hamar
kidőlt, hallottam a szuszogását mögülem.
Olyannyira nem voltam fáradt, hogy még a napfelkeltét is
megvártam, ami csodálatos volt. Halkan kimásztam az ágyból, az ablakhoz
sétáltam és le is fotóztam, hogy otthon megmutathassam majd Chanyeolnak.
Csináltam egy képet neki a tengerről is, hiszen csodaszép látványt nyújtott,
ahogy a tenger vize visszatükrözte az éppen felkelő napot.
Amilyen halkan kimásztam az ágyból, olyan halkan is feküdtem
vissza, ismét megpróbálkozva az alvással, mert ugyebár egy-két óra is több,
mint a semmi.
Valószínűleg sikeresen járt az akcióm, mert Shuhei kilenc
órakor szinte rázogatva keltett már.
- Bébi, reggeli idő van, siessünk.
- Megyek már. – Zombi üzemmódban sikáltam meg a fogaimat,
kaptam magamra valami ruhát és már indultunk is lefele az ebédlőbe reggelizni.
Reggeli után úgy döntöttünk kimegyünk a partra, bár még kicsit hűvös volt az
idő. Shuhei ezzel sem törődve vetette be magát a tengerbe, onnan integetett
nekem vigyorogva, amit én szívesen viszonoztam is.
Szeretem ezt a Shuheit, a régi énjét, amikor kedves volt
velem és nem erőltette rám az akaratát, nem volt annyira féltékeny és hagyott
nekem szabad terepet az életemben. Ha ilyen lenne, talán újra bele tudnék szeretni.
Nem sokkal később úgy döntöttem mégis megpróbálok belemenni
a vízbe, ezért megközelítettem azt a pontot, ahol Shuhei éppen mosolyogva
várta, hogy megérkezzek elé.
- Szerintem neked hideg lesz, bébi.
- Akkor, mi lenne, ha ölbe vinnél be és akkor nem igazán
érintkeznék a vízzel? – Éppen, hogy csak végigmondtam, könnyedén kapott fel, hogy
beljebb sétáljon velem. A lábaim már beleértek a vízbe, ami tényleg kicsit
hideg volt, mégis kellemes.
- Na, hogy tetszik?
- Egész kellemes! Akár le is tehetsz. – Ismét
engedelmeskedve nekem lassan engedett bele a vízbe. A hasamnak már kicsit hideg
volt, libabőrös is lettem tőle, ezért Shuhei magához húzott.
- Remélem tetszik neked itt, velem. – Választ nem kapott, de
bólintottam. Hirtelen kapott ajkaim után, kezeit a fenekemre csúsztatta és
néhányszor belemarkolt. Elválva ajkaimtól szájával fülemet érintette. – Annyira
kívánlak, Baekhyun. Nem hiszem, hogy tudok várni estig.
- Türelem, drága, türelem – vigyorogtam rá. – Estig már nem
kell túl sokat várnod. Néhány óra, hamar elröppen.
Mivel ebédet nem kértünk a szállodai ellátáshoz, két óra
magasságában felkerestünk egy éttermet, mert mindketten megéheztünk a vízben
töltött idő után. Igazából, első nap nem igazán mentünk sehova, leginkább a
parton töltöttük el az időt. Beálltunk strand röplabdázni, bár én nem tudok, de
azért annyira béna sem voltam.
Vacsora után egyenesen megcéloztam a fürdőt, de most csak
egy gyors zuhanyt vettem, mert nagyon fáradtnak éreztem magam.
- Elmegyek én is zuhanyozni, bébi, addig készülj fel, végre
megkapom azt, ami az enyém. – Rám kacsintott, majd eltűnt a fürdőszobába, én
pedig igyekeztem nem elaludni, ám ezzel nem jártam sikerrel. Éppen, hogy csak
letettem a fejem a párnára, megszűnt a külvilág és álomba szenderültem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése